Hihetetlen, mi minden meg nem engedhet magának az, aki a "fősodorban" szeret(ne) sütkérezni és/vagy tüzelni, mint egy kiéhezett szuka. Mert minek neveznél egy olyan... hogy is mondjam... egy olyan "kis csínyt", ami rosszul sült el, ami már eléggé mélyre ment és eléggé kiverte a biztosítékot? Minek…

– óda a simogatókhoz, és a nem burkolt igazság – Szeretnék persze tárgyilagos maradni – de nem fog menni.Az van, hogy általában mondok vagy írok valamit és pár évre rá (mit ad Isten) a dolog bekövetkezik, vagy az emberek elkezdenek beszélni róla. Nem példálózok. Sok esztendő van mögöttem és sok…

– nagyon egyszerű úton haladva – Elmondom.Az igazság az, hogy már csak egy nagyon vékony szál választ el attól, hogy az úgynevezett „rossz oldalra” kerüljek. Félre ne értsd, nem „álljak”, mert egyelőre nem önszántamból ballagnék arrafelé, csak „kerüljek”. Hogy…

– a valóságot (nyersen) tálalva – Ha nagy igazságokat szeretnék ideköpni, azzal kezdeném, hogy kétféle ember él a földön – az egyik menekül valami elől, a másik pedig nem. De nem hazudhatunk egymásnak, mert te is tudod, hogy ez így csak egy sarkított tényező. Mindenesetre…

– betyárkodások és egyéb problémák – Az mindig úgy kezdődik, hogy Pistike visszaütött. Vagy Rikárdó – esetleg Leonszió, Szantiágó, Romárió. Nem tudni pontosan. A lényeg: mi nem vagyunk hibásak. Hogyan is lehetnénk? Egy elnyomott, kitaszított, éppen csak megtűrt…

– bűn és bűnhődés? – A fogalmak mögött sokszor olyan jelentések bújnak meg, amelyekkel a rájuk rakódott idea súlya miatt már nem vagyunk (nem is lehetünk) tisztában. Máskor maga a kor szelleme, a hamis eszmék fröcsögése hamisítja/ferdíti el a szavak jelentését – és ez…